Hát valaki avasson már be. Szerintem nekem van egy nagy bajom az élettel, mégpedig a szervezés teljes hiánya. Felébredek, káosz, lefekszem, káosz. A köbön. Mostanság sokat kattog az agyam azon, mihez kéne kezdeni az életemmel. Vagyis van már konkrét célom. A mentőtiszti. Nade, hogyan fogok én eljutni odáig? Ez itt a kérdés.
Az őszi szünetnek van egy nagy előnye, legalábbis nálunk. Az összes tanár szereti lerendezni a dogákat még előtte, hogy akkor jól megszopassanak, de így biztosítják a szabadidőt. Az egy másik dolog, hogy én melózom is suli mellett, de ott úgyis el kell magam foglalni valamivel, tehát gondolkozom. (Tehát vagyok. :) )
Arra jutottam, hogy folyton csak tanulok, nem tudok kiszállni a körforgásból, minden napom ugyanolyan. Mégsem tartom rutinosnak. Ugyanolyan, mert ugyanolyan szar. De nem is tudnám szerintem beütemezni a dolgaim, mert minden egyes percem másoktól vagy mástól függ. A suli is olyan, hogy vannak napok, amikor fél 3-kor végzek, máskor majdnem 5-ig benn vagyok, utána visszamegyek koleszba, és szilencium. Végülis... fél ötkör kezdődik ez a tanulószoba-szerűség (én maradhatok a szobámban is, mert nem vagyok már nulladikos), az tart vagy este 6-ig, és aznap még csak tanultam. Utána esetleg van időm enni is, vagy főzni, mert a menzakosztról már rég lemondtam. Mások hogy csinálják? Felkelnek, elkészülnek egy megadott időpontra, bemennek dolgozni, aztán háztartást vezetnek, s talán még ki is tudnak kapcsolódni.. én ezt az életformát nem ismerem. Hétvégén is általában dolgozom, aztán alszom, esetleg sorozatot nézek, másnap a barátomnál vagyok. De magamra nincs túl sok időm, és körülöttem minden olyan szervezetlennek tűnik. Emiatt amúgy sokszor elkap az ideg.
Szóval most azon vagyok, hogy megteremtsem magamnak azt a bizonyos napi rutint. Amibe belefér az edzés, a hatékony (!!!) tanulás, a normális mennyiségű alvás, főzés, barátok, szórakozás, Walking Dead, gitározás, a barátom, a családom (!!!!), meg minden, ami eddig is fontos kellett volna legyen. Csak fogalmam sincs, hogy álljak neki. Írjak magamnak időbeosztást? Nem hiszem, hogy képes lennék aszerint élni. Sosem vagyok pontos, be sem tudnám tartani. De akkor mégis hogyan kell?! :DDD 
Abban bízom, hogy mivel az edzést most elég komolyan szeretném venni, azt mindenképp be fogom iktatni az napjaimba, így valamilyen szinten muszáj lesz ahhoz igazodnom. A többi meg majd csak jön... mondják, hogy az embernek arra van ideje, amire akarja. Ha mindenre rszánnék csak egy keveset, máris tartalmasabbnak érezném egy-egy napom, és szerintem a közérzetemen is sokat javítana... hát, remélem, sikerrel járok. :)

Lilla